GlocknerMan 2019


Mióta és hol kerékpározol versenyszerűen?
KS: Versenyszerűen 2008 óta kerékpározok kisebb-nagyobb egyéni sikerekkel. Előtte futottam, ami a mai napig megmaradt kocogás szinten. Leginkább eddig MTB maratonokon illetve egy-két 24 óráson indultam terepen. A legelső csapatomban a Merkapt Maraton Teamben biciklizek, és néha amikor van időm futó edzésekre járni, akkor az Elte Polythlonhoz a Sashegyi Gepárdokhoz járok el.
Az egyik álmom volt, hogy kvalifikálni szerettem volna magam Amerikába egy versenyre. Több lehetőség volt Európában, de mind távolságra és anyagilag ez volt, amit a legkönnyebben meg tudtunk valósítani a családommal és kísérő csapatommal.

Hogyan készültél erre az ultra távra?
KS: Már egy éve futó edzésekkel és minél több kerékpározással készültem, illetve idei évben már a verseny előtt volt, hogy napi kétszer edzettem. Volt, hogy futás és kerékpár egy nap, vagy reggel kerékpár este pedig erősítés volt. Fejben, pszichésen is kellet készülnöm. Ilyen távokon már kevés a fizikai erő. Itt már nagyon nagy szükség van, hogy fejben is, mentálisan is erős legyen az illető, aki elindul ilyen vagy hasonló versenyeken.

Kísérő csapatodról mit kell tudni?
KS: Egy olyan kísérő csapatom volt, akikre bármikor rábíznám az életem, ez nagyon fontos. Név szerint: Rakonczai Adrienn, Gulyás Erika és Csillik Áron. Szinte minden rezdülésemre figyeltek. Nyilván már rég ismerjük egymást és többször teljesítettem velük például az ULTRABALATONT. Így már majdnem olyan mintha egy kis család lennénk. Hiába egyéni induló voltam, de nélkülük biztos nem sikerült volna, mert teljes mértékben csapat munka volt.

Mire emlékszel a versenyről? Nehéz szakasz? Különleges esemény?
KS: Nagyon nehéz erre válaszolnom, hogy mire emlékszem, mert 2 nap alatt elég sok minden történt. Nehéz szakasz sokszor volt, mert kemény volt sok esetben, amikor felfelé kellett menni több hegyen. Lefele is nehéz volt, mert ott is nagyon kellett koncentrálni a nagy sebesség miatt, főleg éjjel a kanyarokban. De talán a legnehezebb rész 780 km-nél volt, ott olyan emelkedő volt, hogy szó szerint megállt alattam a bicikli.

A kísérő csapat nevében Gulyás Erika írt egy beszámolót a Katarzis nélkül blog oldalon. Néhány gondolat a beszámolójából:
"Fura érzés a másik oldalon lenni. Eddig is sejtettem, hogy legalább olyan erőfeszítést igényel, mint versenyezni, de most már tudom is."
"Június 19-én este kellett kiérni Grazba, ahol a kerékpár és a kísérő autó, ill. a kísérők ellenőrzésével kezdődött a bejelentkezés.
Majd következett a tájékoztató, amin részletesen elmondták a szervezők a szabályokat, melyek először nagyon szigorúnak tűntek, de hamar megértettük, hogy miért is. Mivel 48 óra a verseny szintideje, így két éjszaka is tekernek a versenyzők. Az éjszakai órákban – este fél 9-től, reggel fél 6-ig – közvetlenül a versenyző mögött haladva, hangeffektet nem kiadva kellett haladni. A nappali órákban mehettünk előtte, előre és bevárva őt."
"A verseny napján a városban egy közel 500 fős kerékpáros felvonulás volt, ebbe csatlakozott be a Glocknerman 2019 mezőnye és úgy tekertek el a rajthelyig. Ott egyenként, név szerint szólították a versenyzőket, akár a Tour de France-on. Sanyi a Classic táv 16 versenyzője közül, harmadikként rajtolt el, nagy ováció közepette.
Mi pedig elindultunk utána autóval, hogy segítsük őt az álmának a megvalósulásában."
"Reggel fél hatig együtt haladtunk, illetve még tovább is, mert az útviszonyok, a terep és némi eltévedés ezt igényelte.
Ez egy kegyetlen része a versenynek, de maximálisan érthető a Szervezők részéről. A kísérőautó lényegében a versenyző fenekében megy órákon át. A figyelemfelkeltő villogó mellett Áron a vészvillogót is használta, és igyekezett Sanyinak a reflektorral bevilágítani az utat. Az utat, ami egyre több emelkedővel és rossz minőségű aszfalttal, szerpentinnel, sokszor útszűkülettel, az erdő közepén sávlezárással, lámpával és időnként egy-egy őrült módjára szemből közlekedő autóssal volt megspékelve."

 További tervek?
KS: Az egyik nagy álmom, ha már tudtam magam kvalifikálni, hogy elindulhassak a Race Across America versenyen. De ez sajnos mind támogatottság kérdése, hogy mellénk áll-e valaki és segít-e nekünk.

Visszatérsz még az Alpokba erre a versenyre?
KS: Szerintem igen, megpróbáljuk majd megint azzal az elvárt idővel teljesíteni, amit megcéloztunk legelőször, mert sajnos eltévedtem háromszor. De csak ugyan ezzel a csapattal indulnék neki plusz még egy fő segítő is kell majd. De mint tudjuk ez nagyon összetett sport mind felkészülés, mind technika, időjárás stb. szempontjából.

 

https://rakoshegyi-info.blogstar.hu/./pages/rakoshegyi-info/contents/blog/81949/pics/lead_800x600.jpg
 

Esti gimi Rákoshegyen2018.08.30. 10:25

Rákosmente első serháza2019.08.15. 20:30

Kórus kommandó 2.02018.12.30. 11:50

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?